Szent Klára negyedik levele Prágai Szent Ágneshez
1 Lelke felének, a boldog és szívből jövő szeretet kincsesházának, a híres királynőnek, a Bárány, az örök Király jegyesének, Ágnes úrnőnek, legkedvesebb anyjának és mindenki közül kiválasztott leányának
2 Klára, Krisztus méltatlan szolgálója és Assisiben, a San Damiano-kolostorban élő szolgálóleányainak haszontalan (vö. Lk 17,10) szolgálója
3 üdvözletét küldi, és azt kívánja, hogy minden szent szűzzel együtt új éneket énekelhessen Isten és a Bárány trónja előtt, és mindenüvé kövesse őt (vö. Jel 14,3-4).
4 Ó, anyám és leányom, minden idők Királyának jegyese, ne csodálkozz, hogy nem írtam neked olyan gyakran, ahogyan a te lelked és az enyém is kívánta volna;
5 ne gondold, hogy anyád szívében csak kicsit is gyengült irántad az édes szeretet tüze.
6 Akadályt jelentettek az utak ismert veszedelmei és a hírnökök hiánya.
7 Most azonban, amikor neked írok, Krisztus jegyese, örülök, és veled együtt élem át a lelki örömöt (vö. 1Tesz 1,6),
8 hogy mint egy másik szent szűz, Szent Ágnes, búcsút mondtál a világ minden hiúságának, és eljegyezted magad a szeplőtelen Báránnyal (1Pt 1,19), aki elveszi a világ bűneit (Jn 1,29).
9 Valóban boldog, akinek megadatik, hogy részt vegyen a szent lakomán, hogy teljes szívével ahhoz ragaszkodjék,
10 akinek szépségét az ég minden boldog serege szüntelenül csodálja.
11 Az iránta való szeretet gazdagít, a rá való tekintés felüdít, jósága betölt,
12 édessége teljességgel ajándékoz meg, a rá való emlékezés édesen megvilágosít,
13 illata feltámasztja a holtakat, dicsőséges látványa boldoggá teszi a mennyei Jeruzsálem minden lakóját,
14 mert ő az örök dicsőség fénye (Zsid 1,3), az örök világosság kisugárzása és szeplőtelen tükör (Bölcs 7,26).
15 Ebbe a tükörbe tekints naponta, ó, királynő, Jézus Krisztus jegyese (vö. 2Kor 11,2), és szüntelenül szemléld benne arcodat,
16 hogy egészen, belül és kívül úgy ékesítsd fel magad, és úgy öltözz tarka díszbe (Zsolt 45,10)
17 minden erény virágaival és ruháival, ahogyan a fölséges Király leányához és legkedvesebb jegyeséhez illik.
18 Ebben a tükörben pedig ragyog az áldott szegénység, a szent alázat és a kimondhatatlan szeretet, ahogyan Isten kegyelmével az egész tükörben szemlélheted.
19 Figyelj, kérlek, e tükör kezdetére, vagyis annak szegénységére, akit jászolba fektettek és pólyába takartak (vö. Lk 2,12).
20 Ó, csodálatos alázat, ó, ámulatba ejtő szegénység!
21 Az angyalok Királya, az ég és föld Ura (vö. Mt 11,25) jászolba fektetve!
22 A tükör közepén pedig elmélkedj az alázatról, s vele az áldott szegénységről, a számtalan fáradalomról és gyötrelemről, amelyeket az emberi nem megváltásáért elszenvedett.
23 E tükör végén szemléld azt a kimondhatatlan szeretetet, amellyel a kereszt fáján szenvedni akart, és rajta a leggyalázatosabb halállal meghalni.
24 Ezért maga a tükör, a kereszt fáján függve, ilyen elmélkedésre buzdította az arra járókat, mondván:
25 Ó, ti mindnyájan, akik átmentek az úton, figyeljetek és lássátok, van-e fájdalom, mint az én fájdalmam (Siral 1,12);
26 a kiáltónak és panaszkodónak feleljünk egy szívvel és egy lélekkel, ahogyan ő maga mondja: Szüntelenül erre gondol, és a szeretettől sóhajtozik bennem a lelkem (Siral 3,20).
27 Ezek az elmélkedések gyújtsák benned egyre erősebben a szeretet tüzét, ó, mennyei Király királynője!
28 Elmélkedj kimondhatatlan gyönyörűségeiről, gazdagságáról és örök dicsőségéről is,
29 és sóhajts szíved túláradó vágyakozásával és szeretetével; kiáltsd:
30 Vonj magad után, fussunk kenetid illatára, mennyei Vőlegény (vö. Én 1,3)!
31 Futok, és el nem fáradok, míg be nem vezetsz a lakomaterembe,
32 míg baloddal fejem alá nem nyúlsz, és jobboddal boldogan át nem ölelsz, és boldogító csókkal meg nem csókolsz szád csókjával (Én 2,4.6; 1,1).
33 Ezekben az elmélkedésekben emlékezz meg igen szegény anyádról;
34 tudd meg, hogy mindenki közül te vagy a legkedvesebb nekem, és rólad való áldott emlékezésemet örökre felírtam szívem táblájára (vö. Péld 3,3; 2Kor 3,3).
35 Mit írjak még neked? Az irántad való szeretetben hallgasson el a test nyelve, és szóljon a lélek nyelve.
36 Ó, áldott leányom, irántad való szeretetemet a test nyelve semmiképpen sem tudja teljesen kifejezni; csak részben mondja el, amit érzek.
37 Kérlek, fogadd jóindulattal és egyszerűséggel ezeket a szavakat, és lásd meg bennük legalább azt a forró anyai szeretetet, amelyet naponta táplálok irántad és leányaid iránt, és szívből ajánlj engem és Krisztusban való leányaimat nekik.
38 Leányaim, főként az okos szűz, Ágnes, a mi nővérünk az Úrban, amennyire csak tudják, ajánlják magukat neked és leányaidnak.
39 Isten veled, legkedvesebb leányom, leányaiddal együtt, a nagy Isten dicsőségének trónja előtt (vö. Tit 2,13); imádkozzatok értünk (vö. 1Tesz 5,25).
40 Legkedvesebb testvéreinket, Amatót, aki kedves Istennek és embereknek (Sir 45,1), és Bonaugurát, akik ezt a levelet viszik neked, amennyire csak tudom, szeretetedbe ajánlom. Ámen.
Szent Klára írásainak lengyel kiadásából fordítva.